Mivel a kibocsátott szén-dioxid-mennyiség 40 százalékáért az épített környezet a felelős, a nettó zéró kibocsátás elérésében nagy szerep jut az épületek üzemeltetőinek. Mindeközben a Towards Net Zero kutatásból az derül ki, hogy a hazai vállalatok sok esetben nem rendelkeznek a megfelelő tudással, hogy teljesíthetők legyenek a vállalásaink.
Év elején jelent meg a PwC Net Zero Economy Indexe, amely rámutatott, hogy a nettó zéró kibocsátás és a párizsi megállapodásban meghatározottak eléréséhez (1,5 Celsius-fokos klímacél) világszerte 11,7 százalékos mértékű dekarbonizációra van szükség, amely a 2020-ra elért értéknél csaknem ötször magasabb. A kitűzött célokhoz tehát sokkal gyorsabb ütemben lenne szükséges csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, többek között ezt erősítette meg egy újabb felmérés is.
Kecsegtető számok
A RICS és a World Built Environment Forum által készített éves fenntarthatósági jelentésből az derül ki, hogy az épített környezet szén-dioxid-mentesítésre vonatkozó teljesítménye elmarad az elvárttól, és jelenleg a folyamatok nem haladnak elég gyorsan ahhoz, hogy a kitűzött célok megvalósíthatók legyenek. A felmérés a RICS Global Commercial Property Monitor és a RICS Global Construction Monitor több mint 4000 közreműködőjének véleményét foglalja össze.
A válaszadók 40%-a úgy gondolja, hogy az egyre növekvő ügyféligények jelentik a fő hajtóerőt a környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) megfontolásokkal kapcsolatos befektetések mögött. A befektetők és a bérlők igénye egyértelműen nőtt a fenntartható épületek iránt – ez a zöld épületekért kifizetett magasabb bérleti díjakban is megmutatkozik – és a válaszadók csupán 6%-a tapasztalt ebben visszaesést a járványhelyzet hatására.
Van még hova fejlődni, de hajlandóság is van rá
Noha a kutatásban résztvevők 40%-a növekedést tapasztalt a zöld bérleti szerződések számát illetően, még mindig nem gondolják úgy, hogy ezek lennének a meghatározók a piacon. Hasonló a megfigyelésük az építőipar és az újra felhasználható anyagok terén is, ahol az ágazat fenntarthatóbbá válásának egyik fő feltétele a hulladék csökkentése lenne. A többség 55% itt is arról számolt be, hogy megnőtt a kereslet az újrahasznosított és újra használható anyagok iránt, de 43% szerint érdemi változás továbbra sem tapasztalható.
A megtestesült szén is a felmérés középpontjában volt, amellyel kapcsolatosan kiderült, hogy a megkérdezetteknek csupán a harmada végez erre vonatkozó méréseket, és csak 14% használja ezeket az adatokat a felhasznált anyagok kiválasztásához. Ebben egyértelműen további fejlődésre van szükség, ám a válaszokból az látszik, erre megvan a hajlandóság.
Mi a helyzet Magyarországon?
Magyarországon az élvonalba tartozó cégek 31 százalékának már vannak nettó zéró célkitűzései, de ezek egyelőre még nem jutottak el olyan szintre, amely elegendő lenne a valódi változáshoz. A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) a Deloitte-tal végzett Towards Net Zero kutatást, amely egyértelművé tette, hogy egyelőre még mindig nagy itthon a bizonytalanság, és a vállalatok sok esetben nem rendelkeznek a megfelelő ismeretekkel sem. Gyakran előfordul, hogy az erőforrások elosztása sem megfelelő, és ahhoz, hogy ténylegesen nettó zéró kibocsátást célozhassanak meg, elengedhetetlen lenne a méréshez egy belső karbonár bevezetése is.
A felmérésből kiderült, hogy a megkérdezett cégek 60 százaléka már rendelkezik a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó politikával, 30% a következő öt évben tervezi ezt, és 50 százaléknak egészen konkrét terve is van e célok eléréséhez. Aggasztó azonban, hogy 10% még mindig úgy nyilatkozott, hogy nem is tervez ilyen irányú intézkedéseket. A Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia tervezet szerint egyébként Magyarország a 2020-as években mérsékelt tempóban, 2030 és 2040 után viszont egyre gyorsabb ütemben tervezi csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ahhoz, hogy az ország teljesíteni tudja az általa vállaltakat, az Európai Unió előrevetített néhány fontos feltételt, amelyek egyelőre nem tűnnek teljesíthetetlennek.
Forrás: facilitatemagazine.com, portfolio.hu, pwc.com
