Díszletből stratégia: így határozza meg az irodaházak értékét a zöldfelület-kezelés. 

A klímaváltozás hatására az irodaházi növényzet gondozása az egyszerű esztétikai kérdésből stratégiai üzemeltetési feladattá vált, amely közvetlenül befolyásolja a fenntartási költségeket, a bérlői elégedettséget és az ingatlan piaci értékét.

A zöldfelületek kialakításakor az esztétikai és wellbeing-szempontokon túl elengedhetetlen a hosszú távú üzemeltethetőség előrelátó megtervezése is, így ezeket érdemes már a beruházási döntésekbe és az ingatlanfejlesztési stratégiába is beépíteni.

Mi történik, ha egy már elkészült épületet vesz át kezelésre az FM-cég, ahol a növényállomány, az öntözési rendszer és a kapcsolódó infrastruktúra adott?

Kákosy Zsolt MBA FRICS, az ICON Real Estate Management property management igazgatója erre azt válaszolta: az üzemeltetési tapasztalatok azt mutatják, hogy a nem megfelelően megválasztott növényzet pótlása és a megugró vízfogyasztás jelentős pluszköltséget okozhat. A szakember hozzátette, hogy azok a fejlesztők, akik már a tervezés során figyelembe veszik a zöldfelületek hosszú távú fenntarthatóságát, üzemeltethetőségét és klímaállóságát, sokkal értékállóbb ingatlanokat hoznak létre, és ezzel egyértelműen erősíthetik piaci pozíciójukat

A tudatosan kialakított zöldterületek szorosan kapcsolódnak a vállalati ESG-stratégia környezeti (Environmental) és társadalmi (Social) pilléréhez is:

Biodiverzitás mint kockázatkezelés (E): A kizárólag nagy vízigényű gyepre épülő megoldások helyett előtérbe kerülnek a hőséget jobban viselő, a helyi klímához igazodó fákat, cserjéket és évelőket kombináló növényegyüttesek. A változatos állomány ellenállóbb a betegségekkel szemben, a rovar-, sün- és madárbarát kialakítások pedig támogatják a városi ökoszisztémát. A meglévő, idős faállomány megőrzése szintén kritikus, hiszen egy több évtizedes fa árnyékoló és mikroklíma-hűtő képességét egy frissen ültetett csemete még hosszú évekig nem tudja pótolni.

Vízmegtartás (E): A cél nem a túlzott öntözés, hanem a meglévő csapadékvíz helyben tartása és hasznosítása. Az áteresztő burkolatok alkalmazása, a burkolt felületek arányának csökkentése, az esővíz-gyűjtés és az intelligens öntözőrendszerek ennek a modern “szivacsváros-koncepciónak” az alapkövei. Ezekre ma már üzemeltetési infrastruktúraként kell tekinteni.

Közösségi bevonás és felelősségvállalás (S): A zöldfelületek ápolása a bérlői közösségépítés eszköze is lehet. A közterületi vagy irodakerti növények gondozásába, esetleges „örökbefogadásába” bevont bérlők közvetlenül is tudnak kapcsolódni az épület fenntarthatósági törekvéseihez.

Wellbeing, zöld falak, gazdaságos megoldás?

A beltéri növényzet ugyan meghatározó a térélmény és a wellbeing szempontjából, de fenntartása szoros gépészeti összhangot igényel. A természetes és mesterséges fény, a légmozgás, valamint a hőmérséklet-ingadozás összehangolása nélkül az irodai zöldfalak működtetése gazdaságtalanná válhat.

Mint azt az fmbusiness.hu-nak a szakember megjegyezte, a következő években a zöldfelület-menedzsment ugyanolyan mérhető és optimalizálható ingatlanszolgáltatási területté válik, mint a gépészeti karbantartás. Ez a mérhetőség teszi lehetővé, hogy a víz- és energiafelhasználás vagy a növénypótlások adatai számszerűsíthető mutatókként jelenjenek meg a tulajdonosok és bérlők ESG-riportjaiban.

Illusztráció: AI