Gyakran megesik, hogy az építési projektek végén a tulajdonosok hiányos, vagy – legrosszabb esetben – semmilyen információt nem kapnak az épületről, esetleg csak egy papírhalommal lesznek gazdagabban, amit aztán digitalizálniuk kell. A BIM alkalmazása, vagyis az épületinformációs modellezésen alapuló menedzsment esetén ez sem fordulhat elő!

Egyre többet hallani az építőipar és a létesítményüzemeltetés berkein belül is a BIM-ről, az épületinformációs modellezésen alapuló menedzsmentről, ami tulajdonképpen olyan szoftverek és alkalmazások együttesét takarja, amelyek között folyamatos az adatszolgáltatás. A rendszerezett adattárolásnak köszönhetően a BIM-mel az adatok egyszerre érhetők el, folyamatosan lehet aktualizálni őket és a lekérdezés, módosítás folyamata is egyszerűbb. Olyan fontos adatok tárolhatók a segítségével, mint az épület műszaki tulajdonságai, tervezett gyártási, szállítási és szerelési időpontok, valamint a kapcsolódó költségek. Ezáltal az épületüzemeltetést érintő projektek időben, pénzben és tervezhetőségben is hatékonyabbá válhatnak, valamint a hibák is könnyebben megelőzhetők, ami gazdasági szempontból is lényeges szempont.

Az új munkavégzési modellek is a BIM mellett szólnak

Többek között a home office és hibrid munkavégzési modell is a BIM létjogosultságát erősíti, hiszen a létesítményüzemeltetők feladata, hogy elég dinamikusan tudják ingatlanportfóliójukat az új igényekre szabni. Az épületek változó kihasználtsága mellett a nettó nulla kibocsátással kapcsolatos fokozott elvárásokat, valamint további fenntarthatósághoz és költségmegtakarításhoz fűződő szempontokat is szem előtt kell tartaniuk az FM-eknek.

A BIM képes áthidalni a tervezési és az építési, valamint az üzemeltetési és karbantartási munkafolyamatok közötti szakadékot. Azáltal, hogy a létesítmény teljes életciklusa során rögzíti az adatokat az épület születésének és működésének minden szakaszában teljes átláthatóságot biztosít.  

A BIM következő lépcsőfoka a digitális iker (digital twin), amely a BIM, az IoT-érzékelők és az analitika kombinálásával hozza létre az épület, az eszközök és rendszerek részletes, interaktív virtuális 3D-s modelljét. Egy ilyen modell lehetővé teszi az üzemeltetők számára, hogy aprólékos részletességgel és valós időben követhessék az épület teljesítményét, azonosíthassák a trendeket és felderíthessék a hibákat. A digitális iker technológia segítségével jó időben detektálhatóak a lehetséges problémák, így elkerülhetők a költséges és a zavaró, nem tervezett leállások, illetve hosszú távon maximalizálhatók az eszközök költségei.

Fontos a jól képzett utánpótlás

Az iparág egyik fő problémája az utánpótlás biztosítása, hiszen a nyugdíjba vonuló szakemberek után keletkező űrt nehéz betölteni, és a fiatalokat bevonzani. Az épületek tulajdonosainak és üzemeltetőinek szükségük van arra, hogy a meglévő tudást megfelelően rögzítsék, és biztosítsák, hogy a fiatalabb korosztály ne a nulláról induljon, amikor az idősebbeknek át kell adniuk a stafétát. Ebben is komoly segítséget jelenthet a BIM.

Ahhoz, hogy ez a váltás tényleg gördülékeny lehessen, elengedhetetlen, hogy az újonnan érkező szakemberek már megfelelő BIM-tudással rendelkezzenek. Mivel 2023 januárjában Magyarországon hatályba lép az új építési és beruházási kerettörvény, amely szerint a megrendelő és az üzemeltető bevonása nélkül nem valósulhat meg állami beruházás, így a BIM-ben való tervezés is elkerülhetetlen lesz. Nem véletlen, hogy a BME Építőmérnöki Kara is BIM szakmérnöki képzést indított, amely várhatóan az egyik legkeresettebb specializáció lesz az építőiparban az elkövetkezendő években. Annak érdekében pedig, hogy minél többen képesek legyenek átállni a BIM alkalmazására, a KÉSZ cégcsoport a Budapesti Műszaki Egyetemmel közösen indított BIM Ösztöndíj Programot.

Források: Facility Executive, Portfolio