Óriási változáson ment és megy keresztül az ingatlanpiac. Régebben a befektetők, a fejlesztők és a felhasználók voltak a reflektorfényben, a létesítménygazdák pedig az árnyékban vagy stílszerűen fogalmazva: egy sötét szobában tették a dolgukat. A digitalizáció, a covid, a fenntarthatóság, az energiahatékony létesítményüzemeltetés és a felhasználói élmény azonban kicsalta a fényre a létesítményüzemeltetőket. Mondhatjuk úgy is: ma már a facility manager legalább akkora király, mint a property. És van is miért. 

Ha egy szakma összefog, akkor annak nem csak határozott üzenete van, brandértéke is. A facility management szektor 2013-ban meglépte, felismerte, hogy a szakma többet érdemel. Kiléptek a fényre, megalakítva a LEO-t, azaz a Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatók Országos Szövetségét.

A létesítménygazdák szervezete azóta töretlenül népszerűsíti a szakmát, párbeszédet indított az ingatlanpiaci szakemberek között, célokat tűztek ki, kutatásokat, kimutatásokat végeznek és adnak ki. Egyszóval felhelyezték az FM-brandet a hazai szakmai térképre.

Energiahatékonyság, fenntarthatóság, digitalizáció

A realista.ingatlan.com portál a minap feltette a kérdést: milyen trendek hódítanak? A válasz olyan sablonos, amilyen ereje van ennek a három szónak. Pontosabban: amilyen erejének kell, hogy legyen a jövő (és jelen) tekintetében. Hiszen e nélkül nincs jövő. Zsákutcába rohanunk, ha nem figyelünk a fenntarthatóságra – ezzel a kérdéssel az fmbusiness.hu is foglalkozott nemrégiben.

Az energiahatékonysági és fenntarthatósági szempontok 2024-ben továbbra is a létesítménygazdálkodási piac legmeghatározóbb trendjei lesznek. Emellett a digitalizáció penetrációja megállíthatatlan a folyamatosan érkező innovatív technológiáknak köszönhetően. Egyre inkább terjed a valós idejű energiafigyelési rendszerek kiépítése, a megújuló energiaforrások integrálása és a folyamatos fenntarthatósági adatelemzés, vagyis egyre több információ keletkezik az épületfelügyeleti rendszerekben, amelyek egyre szofisztikáltabb beavatkozási és optimalizálási lehetőségeket kínálnak az üzemeltetők számára – írja a realista, majd hozzáteszi: ezen belül az energiafelhasználás hatékonysága már többszereplős folyamat eredménye lehet, hiszen a tulajdonosoknak és az üzemeltetőknek be kell vonniuk a bérlőket is. Vagyis folyamatos edukációra van szükség, hogy a megszokott viselkedésmintákat átalakítva környezettudatosabb szemlélet mentén működjenek a kereskedelmi ingatlanok, illetve a bennük dolgozó bérlők munkafolyamatai is illeszkedjenek a célokhoz.

Kékgalléros dolgozók vs robotok

Manapság már nem csak kékgalléros szakemberek „rohangálnak” az irodaházakban, robotok is dolgoznak. Komoly digitalizáció támogatja a munkájukat, amihez érteni kell, amit menedzselni kell, amiből ki kell nyerni információt. Megváltozott a szakma, felértékelődött a facility managerek munkája.

A realista.ingatlan.com a digitalizációt külön kiemeli, „hiszen ezek látványos módon alakítják át az FM-piac szereplőinek munkáját. A fenntarthatóság mellett, illetve azzal együtt a technológiai vívmányok gyakorlatba ültetése is az FM-szektor fontos új feladatai közé került. Az épületfelügyeleti rendszerek egyre szofisztikáltabb technológiákat alkalmaznak, az új szoftvermegoldások a hibák behatárolásában és a karbantartásokban is növekvő szerepet játszanak, de a BIM-ről se feledkezzünk meg, amely ezen a szakterületen is nagyszerűen hasznosítható”. A cikkben megjegyzik, hogy „az IoT-technológiák, a mesterséges intelligencia-vezérelt és felhőalapú megoldások, a robotok és az automatizálási technikák bővülése arra ösztönzik a létesítménygazdálkodókat, hogy a hagyományos karbantartási módszerek mellett az algoritmusok alkalmazásával már előre meghatározhassák az egyes működési funkciókat. Számos előnyt említhetünk e tekintetben, hiszen csökkenhetnek a javítási költségek, miközben az üzemeltetők növelhetik az épületek teljesítményét és a felhasználói élményt is”.

Az épületfelügyeleti szoftvereket is folyamatosan fejlesztik a nagy globális vállalatok, az épülethasználat és a károsanyag-kibocsátás mértéke egyre pontosabban elemezhető lesz, így átfogó intézkedéseket lehet megalapozni a költségek csökkentése, az energiahatékonyság javítása, az időmegtakarítás és a magasabb kényelmi szint elérése érdekében. Az épületüzemeltetési információk központosítása felhőalapú szolgáltatásként segít abban, hogy a létesítménygazdálkodók valós időben nyomon követhessék az épületadatok és a közműszolgáltatások igénybevételének alakulását. Végső soron az egyre cizelláltabb technológiák az épület dekarbonizációja felé vezető úton fontos támaszt nyújthatnak.

Takarító robotok és az élményalapú facility management

Szintén fontos vívmány a takarító robotok folyamatos fejlődése a mesterséges intelligencia segítségével – emeli ki a realista írása, kiemelve, hogy egyre megbízhatóbb munkát végeznek. Emellett pedig egyre takarékosabbak. Elérhető már a 80%-os vízmegtakarítás, ezzel pedig az édesvíz-védelem és az ökolábnyom csökkentése az épületekben. Van már olyan takarító robot is, amely óránként már több ezer négyzetméternyi felületet képes megtisztítani. Ha kell, önállóan visszamegy a dokkolóhoz, miközben leengedi a szennyvizet, feltölti magát árammal és tiszta vízzel – írja a realista.ingatlan.com.

A takarító robotok persze nem újkeletűek. Ahogyan külföldön, idehaza is már több éve találkozhatunk takarító robotokkal. Emlékezetes volt például az, amikor a ferihegyi reptéren bemutatott takarító robotról így számolt be a sajtó 2019-ben, azaz öt évvel ezelőtt: Csodálkozva nézték az utasok, ahogy ICA kefél a Liszt Ferenc repülőtér várójában.

Az ingatlanüzemeltetés show lett. Felfigyeltek rá az emberek. A szakma, a bérlők, az irodaházba bejáró dolgozók, de „ICA kefélését” távolabbról néző hétköznapi emberek is. Élményalapú lett, amire mindenki felfigyel.

Fotó: bplusn.hu